Sziasztok Spílerek!
Tisztán emlékszem, 7 évvel ezelőtt ezen a napon nyitottuk ki először a Gozsdu udvarban a Spíler ajtaját. Hatalmas merészség volt ez tőlünk és remélni sem mertük, hogy egyből tele lesz a hely, de a Spíler életérzés már aznap átjött. Már az első este megtöltöttétek a helyet, mindenhonnan székeket kellett hozni, a bárpult rész is tele volt.
Imádtam ezt látni!
Megtelt a hely nevetéssel, koccintásokkal, ütős elektronikus zenével és kés-villa csörgéssel.
Szerettétek, mi pedig boldogok voltunk, NAGYON.
Emlékeinkben úgy él, mintha csak tegnap lett volna, de azóta sok-sok víz lefolyt a Dunán. Rengeteg történet íródott a Spíler falai között: szerelmek, csalódások, barátságok, összeveszések, óriási beszélgetések, bulizások, ebédek és vacsorák, lopott pillanatok, családi és céges banzájok. Azt hiszem erre szokták mondani, hogy "ha ezek a falak beszélni tudnának"...
Természetesen a történet nem ér véget, rendületlenül folytatjuk és szeretnénk továbbra is az életetek részei lenni, a mindennapok helye, ahova bármikor betértek egy jó ételre és italra, vagy csak mert jó nálunk lenni. Mi mindig itt leszünk és napról-napra azért vagyunk, hogy itt elengedhesd a mindennapokat és átéld az igazi Spíler életérzést.
Köszönjük, hogy már 7 éve szerettek bennünket! Mi is nagyon szeretünk Titeket!
Üdv,
Spíler Béla
